Akármilyen megfontoltam és körültekintően jár el valaki a hitelfelvételnél, történhet olyan váratlan esemény az életében, ami miatt átmenetileg vagy tartósan nem tudja tartozását fizetni.
Napjainkban sajnos számolni kell a munkahely elvesztésével, de bárkivel előfordulhat hosszabb orvosi kezelés, válás, családon belüli haláleset, természeti katasztrófa vagy egyéb, tartós bevételkieséssel járó esemény.
Mit tehet ilyenkor?
Nézzen szembe a problémával és kérjen segítséget!
A struccpolitika, a halogatás, a „majd megoldódik valahogy” hozzáállás ebben az esetben biztosan nem célravezető, hiszen a bank nem vár, és nagyon hamar azzal szembesülhet, hogy az ingatlan végrehajtás alá került.
Amennyiben hosszabb időn keresztül marad el a törlesztőrészletek megfizetése, az végső soron akár a szerződés hitelező általi felmondásához és – jelzálogfedezetű hitelek esetében – a fedezetként felajánlott ingatlan elvesztéséhez is vezethet.
– Első lépésként jelezze a problémát a banknak/hitelintézetnek! A hitelezők általában írásban is kérik a fizetési probléma bejelentését és annak igazolását. Jelezze, hogy mi okozza a fizetési problémát! A hitelezők az eljárás során figyelembe veszik az Ön együttműködését vagy annak hiányát. Az együttműködést megalapozhatja azzal, ha azonnal jelzi a problémát, amint az felmerül. A hitelezők is megpróbálják felvenni Önnel a kapcsolatot, ezért is fontos, hogy elérhetőségei mindig aktuálisak legyenek. Ha valamelyik megváltozik, jelezze szolgáltatójának!
– Mérje fel pontosan a pénzügyi helyzetét! Írja össze bevételeit és kiadásait, hogy átlássa, milyen a jelenlegi pénzügyi helyzete, és hogy min spórolhat a leginkább, gondolja át milyen további bevételi források állnak rendelkezésére. A kiadásoknál vegye figyelembe, hogy a közüzemi számlák befizetésének elmaradása esetén a szolgáltatók előbb vagy utóbb az ilyen tartozást is az ingatlanra terhelik.
Ezek alapján meg tudja állapítani, hogy mekkora összeg hiányzik a havi költségvetéséből, fontossági sorrendbe tudja helyezni a kiadásokat, megtudhatja, hogy min és hogyan érdemes spórolnia, tervezhetővé teszi a pénzügyeit, megkönnyítheti és meggyorsíthatja a hitelezővel történő megállapodást.
Ezek alapján meg tudja állapítani, hogy mekkora összeg hiányzik a havi költségvetéséből, fontossági sorrendbe tudja helyezni a kiadásokat, megtudhatja, hogy min és hogyan érdemes spórolnia, tervezhetővé teszi a pénzügyeit, megkönnyítheti és meggyorsíthatja a hitelezővel történő megállapodást.
– Gondolja át, hogy rokoni körében kiknek a segítségére számíthat!
– Adósságait akkor is fizesse, ha csak kisebb összeget tud rászánni! Ha a háztartási költségvetés áttekintése alapján nem tudja a teljes részletet kifizetni, fizessen annyit, amennyit tud! Ezzel bizonyítja, hogy nehéz körülményei mellett is együttműködik, ami fontos szempont az áthidaló megoldásokkal kapcsolatos egyezség során. Adóssága ezáltal kevésbé növekszik, ez szintén növeli az áthidaló megállapodás esélyét. Ha nincs esély a megállapodás megkötésére, fontos, hogy vagyontárgyait a lehető legkisebb összegű tartozás terhelje. Ha együttműködő, számíthat a hitelező hasonló magatartására, és arra, hogy közösen találják meg a legmegfelelőbb megoldást. A hitelezők érdeke is, hogy csak végső esetben kerüljön sor a szerződés felmondására és a biztosítékok érvényesítésére. Együttműködése esetén jó esélye van annak, hogy közösen megtalálhatják a megoldást.
– Amennyiben kötött hitelfedezeti biztosítást, vizsgálja meg, hogy az alapján jogosult-e védelemre!
– Tájékozódjon az elérhető állami és önkormányzati szociális programokról, és igényeljen szociális támogatást, ha van rá lehetősége!
Léteznek úgynevezett áthidaló megoldások, amelyek segítenek, hogy a fizetési nehézségekre megoldást találjanak. Ha késik a törlesztőrészletek fizetésével, de együtt működik a hitelezővel, megtalálják a mindkét fél részére megfelelő megoldást. Minden hitelező kínál saját konstrukciókat a bajba került adósok számára. Emellett a jogszabályok által biztosított konstrukciók igénybevételét is elérhetővé teszik.
– A futamidő hosszabbítása lehetővé teszi, hogy a törlesztőrészletek csökkenhessenek, miközben a többi feltétel változatlan marad. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig fogja fizetni a hitel törlesztőrészleteit, és így a megnövekedett kamatteher miatt összességében többet fizet vissza, mint az eredeti futamidővel. Lehetőség van a jelzáloghitel futamidejét egy alkalommal díjmentesen, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítani, az erre irányuló kérést a hitelező alapos ok – például életkori korlát –nélkül nem utasíthatja el.
– Késedelmes követelés tőkésítése
Amennyiben Ön fizetőképes, megállapodás esetén a hitelező a még nem esedékes tartozását a már lejárt késedelmes összeggel megnövelheti. Ennek az lesz a következménye, hogy Önnek megnőnek a havi törlesztőrészletei, azonban a lejárt részre megszűnik a késedelmi kamat számítás, és a késedelmes összeget nem szükséges egyben, azonnal befizetnie.
– Átmenetileg mérsékelt törlesztőrészlet-fizetés
Átmeneti fizetési probléma esetén lehetőség van arra, hogy bizonyos időszakra kevesebbet fizessen. Ebben az esetben a megállapodástól függően az eredeti törlesztőrészlet és a mérsékelt összeg különbsége, vagy a törlesztés ideiglenesen nem fizetett kamat része a későbbiekben hozzáadódik a tartozásához, így az átmeneti időszak után az eredetinél magasabb lehet a törlesztőrészlete.
– Amennyiben kötött hitelfedezeti biztosítást, vizsgálja meg, hogy az alapján jogosult-e védelemre!
Mit tesz a bank/hitelintézet?
Tartós nemfizetés, a törlesztés elmaradása esetén a banki gyakorlatban általánosnak mondható eljárási folyamat és határidők az alábbiak szerint alakulnak:
BEHAJTÁSI SZAKASZ
1-89. nap
– kapcsolatfelvétel az adóssal (fizetési felszólítás, sms, telefonos megkeresés)
– áthidaló megoldások
KÖVETELÉSI SZAKASZ
90-180. nap
– a követelés átadása követeléskezelőnek (cégcsoporton belül vagy azon kívül)
– áthidaló megoldások
A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA –
VÉGREHAJTÁSI SZAKASZ
180 nap elteltét követően
– a szerződés felmondása, a követelés értékesítése
– a bírósági végrehajtáson kívüli vagy belüli eljárások
A behajtási szakasz
A késedelem első 90 napja az ún. behajtási szakasz, ekkor az intézmények ügyfélkapcsolati módszerekkel igyekeznek kapcsolatba lépni az ügyféllel, abból a célból, hogy információt kaphassanak a késedelem okára vonatkozóan.
A törlesztőrészlet megfizetését elmulasztó ügyfelüket a pénzügyi intézmények levélben, esetleg SMS-ben vagy telefonon keresik meg. Tanácsos az ilyen kapcsolatfelvételre mielőbb telefonon és írásban is reagálni, hiszen a pénzügyi intézmények általában írásban is kérik a fizetési probléma bejelentését, a telefonon történő egyeztetés pedig a leggyorsabb lehetőség a pénzintézet tájékoztatására. Segítséget, áthidaló megoldást csak ezt követően áll módjukban nyújtani.
A követeléskezelés
A tartozás megfizetésének 90-180 napos késedelme esetén, amennyiben az értesítések, egyeztetések nem vezettek eredményre, a hitelnyújtó intézmények a hátralékos ügyfelek kezelésével gyakran bíznak meg követeléskezelő társaságot.
A követeléskezelés alapvetően kétféle módon történhet:
- a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által (pl. behajtási, hátralékkezelési osztály),
- megbízott követeléskezelő útján.
A legtöbb esetben még ekkor is mód van az olyan végrehajtáson kívüli, alternatív fizetéskönnyítő megoldási lehetőségek igénybe vételére, mint például a részletfizetés, az ingatlan önálló értékesítése, a futamidő vagy tőkefizetési türelem meghosszabbítása. Célszerű tehát e szakaszban is együttműködni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a hitelszerződés hitelező általi felmondása.
A fizetési meghagyás
Együttműködés, megoldás vagy megegyezés hiányában a pénzügyi intézményeknek lehetőségük van úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében is érvényesíteni követeléseiket. Ez egy olyan közjegyzői eljárás, amely során fizetésre szólítják fel a késedelmes adóst, és amely ellen 15 napon belül az adós élhet jogorvoslati jogaival. Ellentmondás hiányában az adós köteles a fizetési meghagyásban rögzített tartozás megfizetésére. Ha az adós a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él az illetékes közjegyzőnél, abban az esetben a követelés vitatottnak tekintendő, és perben folytatódhat az eljárás.
A végrehajtás menete
Ha a fizetési meghagyás, vagy a perben meghozott ítélet jogerőre emelkedett, azt követően lehetőség van a végrehajtási eljárás megindítására. A végrehajtási eljárás megindítását megelőzően, a végrehajtás elkerülése érdekében a hitelezők általában felveszik a kapcsolatot az ügyféllel.
Amennyiben sikeres a kapcsolatfelvétel, és az ügyfél is együttműködő, akkor közösen kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Ekkor nem csupán az aktuális helyzetet veszik figyelembe, hanem az adós korábban tanúsított fizetési fegyelmét is. Abban az esetben, ha nem eredményes az egyeztetés, akkor írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatokra, illetve a tartozás kiegyenlítésének elmaradásakor bekövetkező jogi eljárásokra.
Amennyiben a hitel tartozása a végrehajtási fázisba jut, akkor tételes listát készítenek a tartozásokról.
A végrehajtás csak az után indulhat el, hogy a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta. A szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, a kezesnek és a zálogkötelezettnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.
A végrehajtást mindig a pénzügyi intézmény kezdeményezi és a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv az adós lakóhelye szerinti végrehajtó részére adja át. A végrehajtás általában kiterjed az adós vagyonára, jövedelmére, ingóságaira és végül ingatlanaira is.
A végrehajtásnak illetéke és egyéb költségei vannak, amely a követelés összegéhez hozzáadódnak, így azt az adósnak kell megfizetnie.
A bank árverések útján is értékesítheti a szerződés megkötésekor fedezetként kikötött vagyontárgyakat, annak érdekében, hogy a fennálló tartozás megtérüljön. Ingatlanok esetében az adósok és készfizető kezesek vagyonának számító ingatlanjai is árverés alá vonhatók. A beköltözhető állapotban lévő ingatlan árverése során az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak elővásárlási joga van. Ezen elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha az adós, zálogkötelezett kérelmet terjeszt elő az ingatlan bérleti jogának megszerzése iránt és az önkormányzat e kérelem jóváhagyásával kötelezettséget vállal arra, hogy határozatlan időre bérbe adja az ingatlant.
Az árverés elrendelése után először egy értékbecslő meghatározza az ingatlan értékét, melynek alapján meghatározzák a kikiáltási árat. Lakóingatlan esetén legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes ajánlat.
Sikeres árverés után köteles kiköltözni az ingatlanból és az ingatlant kiürített állapotban átadni a végrehajtást kérőnek (pl. korábbi hitelnyújtónak). Amennyiben ez nem történik meg, úgy a végrehajtást kérő a hatóság (rendőrség) közreműködését kérheti.
A lakóingatlanokkal szembeni végrehajtást, annak súlyos szociális és egyéb következményei miatt időszakonként jogszabály (moratórium) tiltja. A kilakoltatási és árverési moratórium feloldásával lehetővé válik, hogy végrehajtást rendeljenek el a nem fizető hitelekkel rendelkezőkkel szemben.
Milyen további költségek, díjak merülnek fel?
A szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a kezesnek, továbbá a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
Azért is érdemes megpróbálni elkerülni a felmondást minden lehetséges módon, mert a felmondást követően a hitelintézet már nem a havi törlesztőrészlet után számolja a kamatot és a késedelmi kamatot, hanem az egy összegben kimutatott teljes tartozás összege után. A felszámolt kamatok, késedelmi kamatok miatt így jelentősen megemelkedik a tartozás összege. Nemfizetés esetén a kamatteher a kifizetés napjáig folyamatosan nő.
Azért is érdemes megpróbálni elkerülni a felmondást minden lehetséges módon, mert a felmondást követően a hitelintézet már nem a havi törlesztőrészlet után számolja a kamatot és a késedelmi kamatot, hanem az egy összegben kimutatott teljes tartozás összege után. A felszámolt kamatok, késedelmi kamatok miatt így jelentősen megemelkedik a tartozás összege. Nemfizetés esetén a kamatteher a kifizetés napjáig folyamatosan nő.
A tartozás a következő behajtási és végrehajtási költségekkel növekedhet:
- késedelem miatti felszólítások díja,
- behajtással kapcsolatos személyes felkeresés díja,
- a követeléskezeléssel megbízott vállalkozások munkadíjai,
- behajtás jutalék,
- a felmondáshoz kapcsolódó közjegyzői okirat díja,
- a fizetési meghagyás illetéke,
- ügyvédi munkadíj, költségátalány,
- közjegyző által kiadott hiteles kiadmányok díja,
- szakértői díj,
- végrehajtási jog bejegyzésének költsége,
- végrehajtáskérelmi illeték,
- végrehajtási előleg,
- a végrehajtás foganatosításának költségei,
- végrehajtói munkadíj,
- végrehajtói költségtérítés, költségátalány.
A fentieken túlmenően a Végrehajtói Kamarát is általános költségátalány illeti meg.
A késedelemmel összefüggésben felmerülő költségeket az adósnak kell megfizetnie!
A késedelem elsődleges költsége a késedelmi kamat, mely a teljes késedelmes tartozást terheli. Aktuális mértékéről az ügyfél tájékoztatást kap a fizetési felszólító levélben. A hitelezők – a fenti felsorolás szerint – további költséget számíthatnak fel a késedelem következtében, általában a tartozás behajtásával kapcsolatban felmerült költségeik fedezésére. A felszámított díjak szintén megtalálhatók a fizetési felszólításokban.
A jelzáloghitel-szerződések esetében – amennyiben a zálogszerződés módosítása miatt az áthidaló megállapodás létrejötte érdekében szerződésmódosítás szükséges – jelentős díjtétel lehet a kapcsolódó közjegyzői díj is, de a szerződésmódosítás díja valamennyi szerződéstípusnál felmerülhet.
A késedelemhez kapcsolódó díjak és költségek összességében azt eredményezhetik, hogy a tartozása gyorsan és nagymértékben megnő.
Tartozáshalmozódáshoz vezet az is, ha a tartozásának csak egy részét fizeti. Mindig fizessen legalább annyit, amennyit lehetőségeihez mérten tud!
A mindenkori minimálbér összegét meghaladó késedelem esetén az MNB elvárja, hogy a hitelező rendszeresen, legalább évi egy alkalommal adjon tájékoztatást ügyfelének a tartozás mértékéről. Amennyiben tartozása megközelíti a hitel fedezeteként terhelt ingatlan értéket, és Ön továbbra sem tud fizetni, az azt eredményezheti, hogy a fedezet értékesítése után Önnek hitelezője felé további tartozása marad, melyet szintén köteles megfizetni.
A fizetési késedelem tényének rögzítése a KHR-nyilvántartásban
Ha a tartozás mértéke meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és ez a minimálbér összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennállt, hitelezője megküldi a késedelem tényére vonatkozó információkat a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).
A késedelem tényének a KHR-ben történő rögzítése azt is eredményezheti, hogy később nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételekkel kaphat újabb hitelt, amíg szerepel a nyilvántartásban.
Mit NE tegyen?
– A megoldások keresése közben olyan ajánlatokkal találkozhat, amelyek vonzónak tűnnek. Ilyenek lehetnek például azok a lehetőségek, amelyeket az MNB-engedéllyel nem rendelkező piaci szereplők kínálnak, de gyanúsak lehetnek azok a megoldások is, amelyeket kimondottan „BAR- vagy KHR-listásoknak” nyújtanak. Semmiképpen ne dőljön be ezeknek, nem megoldást, csak további problémát jelentenek!
– Ne várjon arra, hogy más oldja meg a problémát, ne halogasson! A késedelmes törlesztőrészletek, az egyéb fizetendő díjak és költségek összességében azt eredményezhetik, hogy tartozása folyamatosan és gyorsan felhalmozódhat. Ezért nagyon fontos, hogy mindig fizessen legalább annyit, amennyire képes, és mielőbb rendezze tartozását, amint lehetősége nyílik rá! Minél több idő telik el úgy, hogy nem fizet, annál nagyobb lesz a hitelező követelésének az összege, ami azt jelenti, hogy várhatóan még akkor is nagyobb anyagi terhek sújtják, ha végül nem kerül sor végrehajtási eljárásra.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
